Regisztráció | Bejelentkezés | Írj nekünk

visszaDr. Gémesi György ünnepi beszéde

Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere a következő ünnepi beszédet mondta el az augusztus 20-ai megemlékezésen a főtéren.

Jó estét kívánok, Hölgyeim és Uraim!
Köszöntöm Önöket országépítő Szent István királyunk, egyben országunk megalapításának ünnepén.
Annak az országnak a születésnapján, amely 1016 esztendő után is van és létezik sok megpróbáltatás után is, Európában, itt a történelmileg huzatos Kárpát-medence közepén.
Ezen a napon a magyar hagyományoknak megfelelően itt is néhány perccel ezelőtt megtörtént az idei búzából készült kenyér megáldása, jelképes szétosztása, emlékeztetve mindannyiunkat arra, hogy sok ember áldozatos munkájának eredményeképpen a következő esztendőben is lesz kenyér az asztalunkon.
Ezen a napon országszerte programok, vásárok, fesztiválok, látványos tűzijátékok szórakoztatnak milliókat és elkészült az ország tortája is. Így van ez rendjén, hiszen születésnapot ünnepelünk és emlékezünk Szent István közel negyven évnyi országépítő szolgálatára, melynek során lerakta a magyar állam és közigazgatás alapjait, megerősítette a keresztény hitet, egyben stabilizálta pozíciónkat Európában.
A kivívott tekintély mellett Magyarország mai szóval élve versenyképes és elfogadott állammá erősödött.

Ezt sokszor valóban nagyon kemény, esetenként kegyetlen eszközökkel az akkori keresztényi keretek között valósította meg, de ennek eredményeképpen hazát és otthont teremtett a magyaroknak.

Mi a szentistváni életmű sikerének a titka? Hogyan tudta egy számtalan érdekkel átszőtt, sokszor belső és külső ellenséges környezetben megteremteni azt az egységet, ami elengedhetetlen feltétele volt sikerének?
Abban biztos vagyok, hogy egy megingathatatlan értékrend, ami alapját képezte a döntéseinek, és az, hogy eszerint az értékrend szerint is élt. Így volt hiteles.
Nem hatalmának megerősítéséhez, nem személyes meggazdagodásához, egyfajta kirakatként volt fontos számára ez az értékrend, hanem az ország stabilitásának és egységének megteremtésére. Igaz, csonkítással járó kegyetlen következményei voltak például a lopásnak, de ez mindenkire érvényes volt, aki az ország vagy más ember vagyonából el mert venni. Mert a lopás akkor bűncselekménynek számított, az ország vagyonának elvétele pedig a legsúlyosabb következményekkel járt!!!

A fiának, Imre hercegnek írt intelmei szívében lévő mérhetetlen szeretetről és hatalmával kapcsolatos alázatról tanúskodnak, így többek között a hit megőrzéséről, tiszteletről, az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról, a vendégek befogadásáról és gyámolításáról, az elődök, szülők tiszteletéről és azok követéséről, a bölcsességről, kegyességről, irgalmasságról szólnak.
" ..mindenütt és mindenekben szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakókhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul....
A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak...Légy türelmes mindenkihez, nem csak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz...Légy alázatos is... Légy majd mértékletes...Légy szelíd, hogy sose harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess" – írja Imre herceghez intelmeiben.
Ez a szellemiség, ez a gondolkodás, ez az értékrend, amit magától is elvárt, hitelességének, sikerének és ránk hagyott örökségének alapja.
Mint írja: "a királyi tanácsot ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani mit sem ér."
Ezek az alapok határozták meg döntéseit, ezek alapján határozta meg az aktuális taktikát és stratégiát, ezek alapján talált és kötött szövetségeket a nyugat-európai hatalmakkal, terjesztette a keresztény hitet, és ezek alapján épített országot, alkotott időtállót és maradandót.
Tudta, hogy Magyarország egyedül elveszik itt Európa közepén. Tudta, hogy egy önmagára maradt állam támogatók nélkül nem lehet hosszúéletű. A partnerek, szövetségesek keresése nem gyengítette, hanem erősítette az országot, melynek Ő volt az első keresztény uralkodója.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a szentistváni életműben, örökségben megfogalmazott alapvetések, alapok nélkül egyetlen kormány tevékenysége sem lehet versenyképes és sikeres. Ez már sokszor bebizonyosodott az elmúlt több, mint ezer év során. Az ország tudatos belső megosztása a hatalom megtartása érdekében eddig mindig pusztításhoz, és pusztuláshoz vezetett.
Az eredményességnek és a versenyképességnek elengedhetetlen feltétele egy, a szentistváni örökségre is támaszkodó, abból merítő, az alapok letételével kezdődő országépítés.
Egyfajta új kezdet, ami nem nélkülözheti a már meghirdetett és egyre szélesedő Józan Ész forradalmában megfogalmazott nemzeti minimum programjára alapozott össznemzeti összefogást, és ami szerint elfogadhatatlan az ország belső, tudatos megosztása, a szándékosan gerjesztett ellenségeskedés, gyűlölködés.
"A gyűlölet olyan, mint a lappangó rákos megbetegedés, szétmarja a személyiséget és eleszi az élethez szükséges egységet. A gyűlölet elpusztítja az ember érzékét az értékek iránt, és az ítélőképességét. Arra készteti, hogy a gyönyörűt visszataszítónak lássa , a visszataszítót pedig gyönyörűnek.
Arra készteti, hogy összetévessze az igazat a hamissal, és a hamissal az igazat." – fogalmaz Martin Luther King.
A folyamatos ellenségképre, félelemre és gyűlöletre alapozott politika, a nemzet szándékos megosztása kimerít és legyengít egy országot. Mindez történik csak azért, hogy a valós, belső problémákról eltereljék a figyelmet, hogy biztosítsák hatalmukat, hogy minél nagyobb vagyonra tegyenek szert, hogy ne láthassa senki, mi történik valójában az országban. A több mint ezer év alatt sajnos sokszor megtörtént ez, és mindegyiknek pusztulás lett az eredménye.
Pedig első keresztény királyunk tanai nem csak akkor, hanem ma is aktuálisak. Ma is érdemes lenne elővenni és értelmezni azt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szent István királyunk ünnepén mindenképpen szólnom kell arról, hogy Gödöllő idén ünnepli várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulóját. Igaz, egy város építése nem mérhető az országépítéshez, de ennek a hazának részét képezve mégis talán egy kicsit hozzáadhat ahhoz.
Egyrészt itt is szeretném megköszönni önöknek, hogy ebből az ötven esztendőből, az önök bizalmából, szeretetéből 26 év polgármesteri szolgálat nekem adatott meg, másrészt megköszönni elődeimnek a városért végzett munkáját. Igaz, más politikai környezetben kaptak bizalmat, de a lehetőségek között tették a dolgukat. Abban az időben sokszor kellett igazodniuk bizonyos elvárásokhoz, de a városvezetés akkor is a saját útját járva igyekezett a lehetőségekhez képest alkotni.
Gödöllő ma is az ország folyamatosan és dinamikusan fejlődő városaként ismert és elismert. Büszke vagyok arra, hogy 26 éve részese lehetek ennek a folyamatnak, ami természetesen a munkatársaim és az önök támogató segítsége nélkül nem lett volna.
Büszke vagyok arra, hogy ötven év alatt Gödöllő közösséggé kovácsolódott. Olyan közösséggé, amihez jó tartozni, aminek építésében nagyon sokan aktívan tevékenykednek. Olyan közösséggé, ami értékek alapján gondolkodik és cselekszik. Olyan közösséggé, ami ezen értékek alapján nyitott és befogad. Olyan közösséggé, ami hajlandó és tud áldozni a településért, és ha nincs is mindenben egyetértés, mindig a város érdeke az elsődleges. Olyan közösséggé, ami tiszteletben tartja a másik nézeteit és közös célokért össze tud fogni.

Olyan közösséggé, ahol mindeddig kiemelt szerepet kapott az oktatás, ahol fontosak a tradíciók, ahol aktív civil élet mellett szeretik, ápolják és művelik a kultúrát, és az élet mindennapi részét képezi a sport. És olyan közösséggé, ahol az itt élők figyelnek egymásra. Mindezt alapozva egy erős, az elmúlt évtizedekben megteremtett helyi gazdaságra.
De lehet erős egy helyi gazdaság, lehet látványos beruházásokat felmutatni, lehetnek nagy fejlesztések egy településen, ha a polgárok nem alkotnak aktív, alkotó értékeket, és nem elsősorban érdekeket érvényesítő közösséget, akkor a fejlesztések csak épületek maradnak, az emberek közötti kapcsolatok fellazulnak és a település alvóvá válik.
Hiszek abban, hogy Gödöllőn soha nem lesz így. Reménykedem abban, hogy az új jogszabályok az önkormányzatok önállóságát és feladatait, lehetőségeit csorbító következményei nem koptatják a város lendületes, fiatalos jövőképet adó szemléletét és aktivitását.

Hiszek abban, hogy lehet tisztán és becsületesen tenni a dolgunkat, hogy a tisztességesen szakmai és nem politikai alapon végzett munka lehet csak hosszútávon eredményes, és hiszek abban, hogy itt soha senkinek nem kell félnie és nem kell feladni az elveinket, hogy előrébb jussunk.
Az olimpia végéhez közeledve sokszor gondolkodom azon, mi lett volna, ha Hosszú Katinka feladja az elveit és elfogadja a felajánlott tízmilliós szerződést és megtörik. Nem így történt. Nem tört be, az ország szeme láttára széttépte a kecsegtető lehetőséget biztosító papírt és elkezdte a maga útját járni. Akkor sokan mondtak rá hideget, meleget, de ő akkor sem adta fel. Tette a dolgát. Küzdött azért, amiben hitt. Nem tört be egy hatalomnak. Lehet, egy ideig úgy érezte, hogy egyedül van, de hitt magában, az erejében és a munkájában. És ott kint Rióban magyarként állt fel a dobogóra, okozva hallatlan örömet hazájának, azaz mindannyiunknak.
Valahogy így gondolom. Legyen bennünk hit, erő és akarat, hogy a magunk útját járjuk, nem nélkülözve a szentistváni alapokat, nem feladva az elveinket és értékrendünket, a magunk közösségét erősítve, arra támaszkodva. Tudom, hogy képesek vagyunk rá. Rajtam nem fog múlni, hogy Gödöllő továbbra is olyan város legyen, ami értékrendje, szellemisége, arculata és kiállása alapján bátran vállalható és egyfajta tájékozódási pont, kapaszkodó, remény lehessen sokaknak. Együtt Önökkel, Veletek sikerülni fog.
Isten áldja mindenki munkáját, aki ehhez valamit is hozzá tesz!
Isten áldja Magyarországot és a magyar nemzetet, Isten áldja Önöket!

 

 

Forrás: godollo.hu

 

Megosztás

Hozzászólások

Hozzászólás írásához jelentkezz be!

Nincsenek hozzászólások.