Regisztráció | Bejelentkezés | Írj nekünk

visszaOscar-díjas magyarok

Ugyan nem a magyar filmsztárokról volt hangos az utóbbi időben Hollywood, tehetséges rendezőink, operatőreink számos Oscar díjat bezsebeltek az elmúlt évtizedek során.

 

Rófusz Ferenc 1980-ban fejezte be „A Légy” című rövidfilmjét, amelyért 1981-ben Oscar-díjat kapott. A Légy nem csak a nyolcvanas évek elején számított különlegességnek, ma is kuriózum. Az animáció egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a néző az ő szemével látja a világot egészen addig, míg agyon nem csapják.

 

A négyperces alkotás két évig készült, s ezalatt számos változáson ment át, a címe például eredetileg A bogár volt. Politikai okokból Rófusz kiutazását a pártállami vezetők nem engedélyezték az Oscar-gálára, a szobrocskát helyette a Hungarofilm akkori elnöke vette át – maga Rófusz csak másfél hónap múlva kaphatta meg Los Angelesben jogos tulajdonát, mert az amerikaiak másnak nem adták ki. A rendező már ekkor kint maradhatott volna, de ehhez politikai menedékjogot kellett volna kérnie, Rófusz viszont nem akart disszidálni.

 

Egy felejthetetlen klasszikus a "Casablanca” rendezője Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1888. december 24-én született Budapesten, bár a dátum körül nagy a bizonytalanság, az alkotó gyaníthatóan fiatalította magát. A magyar némafilmgyártás mindkét központjában, Budapesten és Kolozsváron kalandos filmek egész sorát készítette, de irodalmi forrásokból is gyakran merített. A magyarországi Tanácsköztársaság (1919) után meglepő hirtelenséggel hagyta el az országot. Bécsben monumentális történelmi és bibliai tárgyú filmeket forgatott: Szodoma és Gomorra (1922), Rabszolgakirálynő (1924). A következő évben már bibliai tárgyú szuperprodukciót készített az Egyesült Államokban, Noé bárkája címmel (1928).

 

 

Életét a szórakoztatásra tette fel, az amerikai filmipar jeles képviselőivel, népszerű sztárokkal vette körül magát. Rendkívül termékeny filmrendező volt, évente kétszer-háromszor forgatott, 1912-1962-ig összesen 166 filmet rendezett. Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi a mai napig sem veszítettek frissességükből (Kid Galahad, 1937; Hét tenger ördöge, 1938; Robin Hood kalandjai, 1938; Ütközőpont, 1950; Huckleberry Finn kalandjai, 1960).

 

1942-ben rendezte a filmtörténet leghíresebb háborús melodrámáját, a Casablancát, amelyért 1943-ban a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat kapta. Kertész szinte halála napjáig dolgozott, utolsó filmjét Komancsok címmel 1962-ben forgatta. Annak ellenére, hogy sokan az egyik legamerikaibb művésznek tartják, magyarságát mindig büszkén vállalta.

 

Szabó István 1981-es alkotása, a Mephisto a magyar játékfilmek közül elsőként nyerte el az Oscar-díjat a legjobb külföldi film kategóriában. A mű ragaszkodott a film alapjául szolgáló regény alapszerkezetéhez, de egyúttal igyekezett eltávolodni az történet jellegétől, a pillanatok alatt fellobbanó indulatoktól. Szabó Istvánnak sikerült olyan filmet készíteni, mely egyszerre konzervatív és modern, ezt a hatást segítette elő az operatőr Koltai Lajos klasszicista nyugalmat árasztó képi világa is. Höfgen, a tehetséges színész történetét követhetjük nyomon a filmben, aki a náci időkben úgy próbálja megőrizni biztonságát, hogy közben elfolytja kétségeit.

 

A főszereplő, Klaus-Maria Brandauer ebben a filmben jdolgozott először együtt Szabó Istvánnal, aki később több filmjét is (Redl ezredes, Hanussen) rá építette. A film érdekessége, hogy maga a rendező is felbukkan az egyik jelenetben: egy hatalmas náci rendezvényen áll a fényes lépcsősoron, körülötte fekete horogkereszttel vörös náci zászlók. A film az Oscar mellett bezsebelte a cannes-i filmfesztivál legjobb forgatókönyv díját, s jelölték az Arany Pálmára is.

 

Rózsa Miklós (1907-1995) Oscar-díjas zeneszerző eredetileg vegyészmérnöknek tanult, Lipcsében járt egyetemre, de párhuzamosan zeneakadémiai stúdiumokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben a csatorna túloldalán, Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott. Egy évvel később itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkció, a Jacques Feyder rendezte „A páncél nélküli lovag” számára. 1940-ben költözött az Egyesült Államokba, majd telepedett le Hollywoodban. Hamarosan Rózsa lett az egyik legismertebb filmmuzsikus Hollywoodban. Teljesítményét háromszor jutalmazták Oscar-díjjal.

 

Szintén a magyar film nevét öregbítette Sándorházi Wilhelm(William S. Darling). A magyar származású látványtervező három alkalommal nyert Oscar díjat: 1933-ban a Kavalkád, 1943-ban a Bernadette dala és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért.

 

Herczeg Géza 1937-ben az Emile Zola élete című film forgatókönyvírójaként kapta meg ezt az elismerést. Lukács Pált, (Paul Lukas) az Őrség a Rajnán című film főszerepéért jutalmazták Oscarral. George Pal, eredeti nevén Marczincsák György Pál, 1944-ben, Adolph Zukor 1949-ben kapott életműdíjat. Trauner Sándor (Alexandre Trauner) a Legénylakás, míg Joseph Kish A Bolondok hajója látványtervezőjeként kapta meg szintén az elismerést. Steven Spielberg A harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért pedig Zsigmond Vilmos, operatőr kapott Oscart 1978-ban.

 

Forrás: eu2011.hu

 

Megosztás

Hozzászólások

Hozzászólás írásához jelentkezz be!

Nincsenek hozzászólások.