Regisztráció | Bejelentkezés | Írj nekünk

visszaSzent István király ünnepén – „Nincs más út, csak Európa”

Szent István a több mint ezer esztendős magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, aki lerakta a magyar államiság alapjait, aki korát gondolkodásában és cselekedeteiben megelőzve látta és belátta, hogy nincs más út, csak Európa. Megkereste és sokszor kompromisszumok árán is, de megkötötte azokat a szövetségeket, aminek eredményeképpen Európa részévé, később Európa meghatározó részévé váltunk és ez más nemzetek részéről méltó elismerést és tiszteletet váltott ki – hangsúlyozta dr. Gémesi György polgármester a főtéren hétfő este megrendezett ünnepségen tartott beszédében. Szent István király ünnepén Gödöllőn több ezren vettek részt.

 

A főtérre érkezőket a Gödöllői Fúvószenekar zenéje fogadta, akiket Ella Attila vezényelt. Az önkormányzati ünnepség a cserkészek érkezésével kezdődött, akik behozták és felhúzták a nemzeti színű lobogót, majd Annus Réka énekelt. Ezt követően Sivadó János görög katolikus parókus, Albert Gábor evangélikus és Tar Zoltán református lelkészek megáldották az új kenyeret, amit Gémesi György polgármester szelt meg.

 

A város vezetőjének ünnepi beszédét követően a Rokka együttes adott koncertet. Az ünnepség tűzijátékkal fejeződött be, ami után Sóki Ferenc tárogatózenéje a hazaindulókat.

 

Gémesi György ünnepi beszédében kiemelte, hogy Szent István a több mint ezer esztendős magyar történelem legkiemelkedőbb alakja, aki lerakta a magyar államiság alapjait, aki korát gondolkodásában és cselekedeteiben megelőzve látta és belátta, hogy nincs más út, csak Európa. Megkereste és sokszor kompromisszumok árán is, de megkötötte azokat a szövetségeket, aminek eredményeképpen Európa részévé, később Európa meghatározó részévé váltunk és ez más nemzetek részéről méltó elismerést és tiszteletet váltott ki. Kiszámítható, biztonságos jogi keretek között teremtette meg az országépítés, a gazdasági fejlődés alapjait, olyan alapokat, melyek nélkül hosszú távú fennmaradás, mai szóval versenyképesség elképzelhetetlen. Mindezt egy európai szövetségi rendszer részeként, mely biztos hátteret adott törekvéseinek.

 

Véget vetett a felelőtlen kalandozásoknak, nem ment neki a túlerőnek. Tudta, hogy a fennmaradás hosszú távú esélye csak egy nyitott, a nemzetek sokszínű kultúráját elismerő, de természetesen az önállóságot megtartó, nemzetközi gazdasági, politikai együttműködést is magában foglaló stratégia esetén van meg, miközben felszámolta az ezzel ellentétes harcos "koppányi" törekvéseket. Stratégaként hosszú távon tudott gondolkodni, látni, cselekedni és ehhez megtalálta az akkor sok problémával küszködő, egyéni érdekektől és belső feszültségektől sem mentes hazai környezetben a szövetségeseket, mai szóval a partnereket.

 

Belső és külső szövetségi politikájával teremtette meg országépítéséhez a stabil hátteret, aminek eredményeképpen, bár sok-sok küszködés és kínlódás, siker és kudarc , bánat és öröm és több mint ezer esztendő után is vagyunk és létezünk mi, magyarok a Kárpát-medencében.

 

Ezt ünnepeljük évről évre színes programokkal, parádékkal, Európában is elismert tűzijátékkal. És így van ez rendjén, hiszen van kire büszkének lennünk országunk születésnapján.

 

De pont a "szentistváni" életmű kötelez bennünket minden esztendőben egyfajta összegzésre. Hol tartunk? Hová jutottunk? Merre megyünk? ...tudunk-e meríteni és ha igen, mit a "szentistváni " örökségből... vagy nincs is erre szükség, mert ez inkább csak nosztalgikus igény, és nem ad választ a mai kor kihívásaira?

 

Aki áttekinti Szent István életművét, tudja, hogy annak minden része hordoz magában aktuális üzeneteket. Sőt talán még időszerűbb néhány kérdésben, mint bármikor.

 

És itt nem csak a "szentistváni" értékrendre gondolok, amit fiának, Imre hercegnek írt intelmeiben fejt ki a legkonkrétabban, és aminek figyelembe vétele és aktualizálása nélkül nem lehet egy új építkezés alapjait letenni, hanem arra, hogy a "szentistváni" stratégia és gondolkodás nélkül minden jó szándékú cselekedet ZSÁKUTCA!!!

 

Ha valaki egy ország újjáépítését, átszervezését határozza el akkor az első a "szentisváni" értékrenden alapuló alapok letétele, a második a stratégia. A nemzet érdekeinek elsődlegessége mellett a külső és belső szövetségi politika, egyszerűen fogalmazva PARTNERSÉG!!!

 

Beszéde folytatásában a polgármester rámutatott arra, nem lehet mindenki az ellenségünk, nem lehet és nem kell szabadságharcot folytatni ott, ahol nincs háború; nem lehet csak kommunikációs trükkökkel manipulálni milliókat; nem lehet minden érdeket és értéket lesöpörni az asztalról, mert a hatalom megtartása azt kívánja. Nem lehet átlépni a jogállamiság határait, még ha oly könnyen is megy a kétharmaddal; nem lehet megspórolni a párbeszédet, az egyeztetéseket; a többségnek gesztusokat kell gyakorolnia a kisebbséggel szemben mert csak ő tud és ezt kívánja a nemzet hosszú távú érdeke. Ahogyan Szent István mondja fiának: "Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag és gyűlölködés nélkül.... a király koronájának legszebb ékszerei a jótettek: ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép a saját törvényei szerint él: add meg az országnak a szabadságot , hogy aszerint éljen".

 

Nem kell mindig kitalálni, mi jó nekünk, nem kell mindig azt mondani, hogy csak én tudom mi kell nektek, nem kell mindig azt gondolni, hogy a magyar nem tud józanul gondolkodni. Nem kell Budapestről irányítani a határon túli nemzetrészeket, had döntsék el ők, merre mennek. Miért kell a helyi közösségek, önkormányzatok önállóságát, autonómiáját korlátozni, miért kell a szakmai szempontok felé rendelni a politikai elvárásokat, miért nem hiszik el, hogy a helyi közösségek tudnak felelősen dönteni és hatékonyan gazdálkodni a javaikkal, miért kell már megbukott, leépített igazgatási struktúrákat visszahozni, miért kell jól gazdálkodó települések vagyonát elvenni és egy újra államosítás részeként a nagy közösbe vinni,  miért nem hiszik el, hogy a helyi közösségek érdeke is a siker, ami megalapozhatja egy politika hosszú távú sikerét?

 

Ez, ami itt és most van, az minden de nem stratégia. Nem hordozza magában a „szentistváni” országépítés szikráját sem. És a következménye a stratégia nélküli, erőből eldöntött rögtönzéseknek és a kapkodásoknak egy törékeny, a külső hatások ellen valós védelmet nyújtani nem tudó, kiszolgáltatott, versenyképtelen nemzet, az alkotmányosság kereteit túllépő, egyre több belső feszültséggel terhelt, sokszor a működőképesség határán lévő ország.

 

Ahhoz, hogy megvalósítsuk az országépítés 21. századi modelljét, vissza kell térni a "szentistváni" gyökerekhez és meg kell határozni konszenzus alapján, a nemzetstratégia részeként, azt a nemzeti minimumot az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális ellátás területén, amit nem írhatnak felül holmi párt- és egyéni érdekek. Meg kell erősíteni az önkormányzatok önállóságát és újra kell gondolni a közigazgatás átszervezését is. Újra meg kell találni helyünket Európában és a világban és elkerülhetetlen mielőbb egy nemzeti kiegyezés. Meg kell állítani a népességfogyást és a fiatalok kivándorlását. Ehhez olyan politikai, jogi és gazdasági hátteret kell biztosítani, ami biztonságot és kiszámíthatóságot ad minden magyar számára.

 

Ünnepi gondolatait a következőképp zárta Gémesi György: A néhány napja véget ért XXX. Nyári Olimpiai Játékokon a magyar sportolók hatalmas sikert és elismerést hoztak hazánknak. Két héten keresztül egyként tudtunk drukkolni, örülni és bánkódni a történteken. Összekovácsoltak bennünket a kitűnő eredmények és a kiváló sportemberek. Az éremtáblázaton elért kilencedik hely bebizonyította, hogy sokkal nehezebb körülmények között készülve is még mindig versenyképesek vagyunk néhány sportágban a világgal. Ahhoz, hogy valóban a "szentistváni" alapokon újra építkezzünk hasonló elszántságra, akaratra, kitartásra van szükség.

 

De nélkülözhetetlen a közéletben egy felkészült, tisztességes, a hatalommal élni tudó, azt alázattal "használó" egyéni és pártpolitikai érdekeket háttérbe szorító, nemzetben gondolkodó, hiteles sportnyelven szólva CSAPAT... csupa nagybetűvel. Ha lesz ilyen, biztos vagyok benne, hogy újra összekovácsol sokunkat, mint ahogyan ezt sportolóink az olimpián tették.

 

Forrás. godollo.hu

 

Megosztás

Hozzászólások

Hozzászólás írásához jelentkezz be!

Nincsenek hozzászólások.